A sajókápolnai repülőtér története

SAJÓKÁPOLNA REPÜLŐTÉR

A sajókápolnai repülőtér története

1934 – 1965

A sajókápolnai repülőteret 1934 október 23-án egy nagysikerű repülőnapon avatta fel a Bükk-Mátravidéki Aero Club. A repülőteret az észak – magyarországi motor nélküli repülés lehetőségeinek biztosítására alapította a Magyar Aero Szövetség. Miskolctól észak-nyugati irányban 14 km-re Sajókápolna és Sajólászlófalva között a Nyögő patak és a lejtők vonulata között terül el. A repülőtér kijelölésénél az akkori, a lejtőszelek emelő áramlatait kihasználó vitorlázórepülés igényeit vették figyelembe.

A sajókápolnai repülőteret 1934 október 23-án egy nagysikerű repülőnapon avatta fel a Bükk-Mátravidéki Aero Club. A repülőteret az észak – magyarországi motornélküli repülés lehetőségeinek biztosítására alapította a Magyar Aero Szövetség. Miskolctól észak-nyugati irányban 14 km-re Sajókápolna és Sajólászlófalva között a Nyögő patak és a lejtők vonulata között terül el. A repülőtér kijelölésénél az akkori, a lejtőszelek emelő áramlatait kihasználó vitorlázórepülés igényeit vették figyelembe.

További információ a megnyitó ünnepségről >>ITT<<

Az uralkodó észak-nyugati szelek kiváló emelőteret hoztak létre a hegygerinccel párhuzamosan. A repülőtér pályairánya 45 / 225o Tengerszint feletti magassága 150

méter. A vitorlázó repülőgépeket kezdetben gumiköteles indítással a különböző “dombokról”, majd később csőrölve juttatták a levegőbe.

Rendszeresen megjelent a repülőtéren a “központ ” vontatógépe, ami a vontatásos felszállásokat és a kiképzést biztosította. A repülőtér légterébe három dombról startoltak. Az alacsony A, a középmagas B és a magas Tömlöc-ről. A repülőtér működése alatt fiatalok százai ismerték meg a repülés szépségét és vált az életüket meghatározóvá az itt eltöltött idő. A 60 as évek centralizációs hullámát a repülőterek sem kerülték el. Központi döntéssel sok repülőteret szüntettek meg az országban, így a a megyei sportrepülés a miskolci repülőtéren összpontosult. A repülőtér területének kijelölését igazolja, hogy a sárkányrepülés kezdetekor újra használatba vették a starthelyeket.

Rotter Lajos a megnyitón

Lejtőrepülési szabályok

Fotó a repülés szünetében

1953.aug.25. Az összetört Szellő

Gyakorló csúszás ködös időben


Az első faszerkezetű hangár A hangár Pécsre kerülve az ottani sportrepülőket szolgálta.	Az új vasszerkezetű hangárt a diósgyőri Kohászati Üzemek készítették Az iskolaépület az 1948-ban az OMRE segítségével készült.


A hangár mai állapotában Az épületek évtizedekig romokban hevertek.	Az iskolaépület Felújítva egy vállalkozásnak adnak otthont.

Az emkékmű avatása	Emlékmű a hegy lábánál