Sajókápolna


www.magyartelepulesek.hu

SAJÓKÁPOLNA REPÜLŐTÉR

A sajókápolnai repülőtér története

1934 - 1965


A sajókápolnai repülőteret 1934 október 23-án egy nagysikerű repülőnapon avatta fel a Bükk-Mátravidéki Aero Club. A repülőteret az észak - magyarországi motor nélküli repülés lehetőségeinek biztosítására alapította a Magyar Aero Szövetség. Miskolctól észak-nyugati irányban 14 km-re Sajókápolna és Sajólászlófalva között a Nyögő patak és a lejtők vonulata között terül el. A repülőtér kijelölésénél az akkori, a lejtőszelek emelő áramlatait kihasználó vitorlázórepülés igényeit vették figyelembe.

A sajókápolnai repülőteret 1934 október 23-án egy nagysikerű repülőnapon avatta fel a Bükk-Mátravidéki Aero Club. A repülőteret az észak - magyarországi motornélküli repülés lehetőségeinek biztosítására alapította a Magyar Aero Szövetség. Miskolctól észak-nyugati irányban 14 km-re Sajókápolna és Sajólászlófalva között a Nyögő patak és a lejtők vonulata között terül el. A repülőtér kijelölésénél az akkori, a lejtőszelek emelő áramlatait kihasználó vitorlázórepülés igényeit vették figyelembe.

Az uralkodó észak-nyugati szelek kiváló emelőteret hoztak létre a hegygerinccel párhuzamosan. A repülőtér pályairánya 45 / 225o Tengerszint feletti magassága 150 méter. A  vitorlázó repülőgépeket kezdetben gumiköteles indítással a különböző "dombokról", majd később csőrölve juttatták a levegőbe.


Rendszeresen megjelent a repülőtéren a "központ " vontatógépe, ami a vontatásos felszállásokat és a kiképzést biztosította. A repülőtér légterébe három dombról startoltak. Az alacsony A, a középmagas B és a magas Tömlöc-ről. A repülőtér működése alatt fiatalok százai ismerték meg a repülés szépségét és vált az életüket meghatározóvá az itt eltöltött idő. A 60 as évek centralizációs hullámát a repülőterek sem kerülték el. Központi döntéssel sok repülőteret szüntettek meg az országban, így a a megyei sportrepülés a miskolci repülőtéren összpontosult. A repülőtér területének kijelölését igazolja, hogy a sárkányrepülés kezdetekor újra használatba vették a starthelyeket.

 
           
 Rotter Lajos a megnyitón
Lejtőrepülési szabályok
 Fotó a repülés szünetében
 
 1953.aug.25. Az összetört Szellő
Gyakorló csúszás ködös időben
 
 
   
 Az első faszerkezetű hangár
A hangár Pécsre kerülve az ottani sportrepülőket szolgálta.
 Az új vasszerkezetű hangárt a diósgyőri Kohászati Üzemek készítették
Az iskolaépület az 1948-ban az OMRE segítségével készült.
   
 A hangár mai állapotában
Az épületek évtizedekig romokban hevertek.
Az iskolaépület
Felújítva egy vállalkozásnak adnak otthont.
 

 
Az emkékmű avatása 
Emlékmű a hegy lábánál
 
Állította a Az MHSz Miskolci Repülő Klub Vererán szakosztálya 1984 -ben
       


2002 őszén

 


A repülőtér 2003 őszén