Sajókápolna


www.magyartelepulesek.hu

A falu története

Sajókápolna nevét 1317 és 1342 között említette először oklevél p. Kapolna néven, mikor Károly Róbert király megerősítette vásárolt birtokukban Vilyam fiait: Jánost, Lászlót és Mihályt.

1332-ben Szent Mártonról elnevezett egyházát is említették, melynek papja a pápai tizedjegyzék szerint ez évben 5 garas pápai tizedet fizetett.

1910-ben 491 lakosából 488 magyar volt. Ebből 35 római katolikus, 450 református.

A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.


A falu jelképei címere és zászlaja.





A címer: Álló, háromszögletű, a pajzsfőben ezüsttel vágott, zöld színű katonai pajzs, amelynek mezejében ezüst kehely lebeg, míg a pajzsfőt három vörös rózsa ékesíti. A pajzs fölött zöld-ezüst tekercs, amelyen vörösbe öltözött, ezüst szőlőmetsző kést tartó férfikar lebeg. A pajzs alatt szalag helyezkedik el a község nevével. A címer minden eleme a község két régi pecsétjének az ábrájára emlékeztet és ezáltal az önkormányzat előzményeire utal.